Tétova képek

Ha csendben nézel vagy szólnál akár
ha megállsz csak vagy felém tartanál
nem tudom a perc mitől oly csodás.

Fénylő messzeség vagy ha mellettem állsz
tűnő ködremény ha éppen erre jársz
árnyék vetül minden arcra
ha emlékeddel mégis megtalálsz.

Veled születik az ébredő gondolat
veled bukik láthatár mögé a Nap
veled él az éjszakai álomáradat.

Szemed tükre messzeség égőbarna éj
hajad selymén lágyan pihen a szenvedély
szavad kövén olykor
bukni látszik a remény.

Ajkadon mézharmat cseppje csendül
kebled puhán nyármelegbe zsendül
az ősz csak felém közelít
szoknyádon a nyár a messzeségbe perdül.

1991. március 11.