Sirálysziget

Súlyos testű hajó ledobta horgonyát,
bájos sziget partján kiküldte csónakát,
fáradt vándor kiszállt, kereste vigaszát,
nem látta még akkor: ingatag partra szállt.

Fehér sziget hívta alkony távolával,
fáradt Nap sugára csalta bíborával,
reménysugár csillant, hívta aranyával,
bő forrás reménye csalta illatával.
...
Felrebben hírtelen szárnyak sokasága,
eltűnik a sziget fehér látomása,
porrá foszlik véle szívek vallomása,
- hol lehet a vándor újabb állomása?

1994. december 27.