Megérzések

... a lány messzeföldön él ...
... messzi távolban, ahol láthatatlan szálak kötik hozzá az ittmaradókat ...
... láthatatlan, de erős, eltéphetetlen rokoni szálak, melyek egykor egy gyökérből szakadtak ...
... nem tudni miért, mi vitte hogy szavát úgy formálja ...
... nem tudni, mily mélyből jövő üzenet súgta: mondd, mondd ha kell, mondd ki mit szíved diktál, mondd, hogy terved gátja távoli rokoni halál ...
... kimondta ...
... s ment a hír, bizony ment: itthon elszakadt egy szál ...
... egy életet megint megvámolt a halál ...
... a hír megrázta a lányt, érezvén, tán oka a halálnak, talán szava hívta ki a sorsot ...
... oktalan gondolatok ...
... én mondom, ne okokat keress ...
... ez egy üzenet volt ...
... üzenet az élet s a halál határáról ...
... már nem itt de még nem amott ...
... a lélek áttöri a megtört test kapuját ...
... és röpül a messzeségbe ...
... s hol úgy látja jónak, jót tesz ...
... és a megérzés antennája veszi az üzenetet ...
... még egyszer utoljára, hogy ez is emlék maradjon ...
... maradandó emlék ...
... szívek falába vésett epitáfium ...

2008. november 19.