Este

... és eljő az este ...
... beborít mindent: eget és földet, tájat, házat, tavakat folyókat ...
... beborítja a testet és a lelket ...
... éjbarna pók szövi be az őszi világot ...
... amott már újhold kél, vékony sarlót dob az égre, de pengevékony fátyol kettévágja, mire delelőre érne - ám el nem szakad, nem tud a két szarv, hol egyik, hol másik kibukkan de együtt most nem látható ...
... tudom, eljő a félidő, szép lassan megnő a fénye, s két hét után megint teljes pompájában ragyog ...
... de addig még lesznek fázós éjszakák, éber hajnalok ...
... üresen ásít a kihűlni nem akaró ágy ...
... csend van, csak téli bundát öltött békés kandúr kaparász ...
... ő is várja - mint a ház népe -, hogy múlik a sötétség ...

2008. november 4.