Volt egyszer egy vándortábor

Egy - nemrég az interneten megismert - kolléganőm a napokban számolt be gyerekekkel tett kirándulásáról. A történet 25 éves emlékeket indított el bennem. Lehet, hogy ma másként fogalmaznám, de legyen ez is az érdekessége ennek a régi naplórészletnek.
Lám, milyen kicsi a világ! És mit hozhat egy internetes ismeretség!
Köszönöm.

június 23.

Utazás Szekszárdra. Reggeli személyvonattal Kiskunfélegyházára, onnan a pécsi gyorssal Bátaszékre értem 9-kor, 9:20-kor indult a személy és érkezett 9:50-kor Szekszárdra.
10-kor már úton voltam a Sötétvölgybe.
Hosszú út volt, műúton. 3 óra gyaloglás után megérkeztem az úttörőtáborba, ahol már ebédelt a csoport. Gabi örömében a nyakamba ugrott és megcsókolt. Örömmel fogadtak a gyerekek is. Délután a Haramia-forrást látogattuk meg együtt.
Hideg volt az éjszaka, nem győztem jól betakarózni.

június 24.

Meleg reggel köszöntött ránk. Reggeli után túra az Óriáshegyre. Ebédre értünk vissza, délután pihenő, focimeccs a helyi úttörőkkel.
Jól felöltöztem éjszakára, mégis fáztam.

június 25.

Indulás a váraljai táborhelyre, Bonyhádon át, busszal, majd a váraljai kopjafától gyalog.
Szép tavak vannak a tábor mellett.
Este rákászni voltunk a tavaknál, és megnéztük az erdőt szürkületben.
Délután kerékpárral leszaladtam a közeli büfébe, vissza már jóval nehezebb volt az út.
Itt már melegebb volt az éjszaka, noha itt is sátorban aludtunk. Vártuk az eprező vaddisznókat, de nem jöttek.

június 26.

Délelőtt séta a tavak mentén felfele, majd a patak medrének felderítése. Nem találtuk meg a forrást.
Délután szabadfoglalkozás, játék a tóparton, sütkérezés, rákászás, horgászás.

június 27.

Megindultunk Óbánya felé - gyalog kb. 4 km-t mentünk, és már ott is voltunk. Ez volt az első hely, ahol kőépületben aludtunk, viszont nem volt fürdési lehetőség, csak lavór meg egy rángatós kút és kannák.
A főzést is magunk oldottuk meg. Jót cipekedtünk a nagy doboz konzervekkel.
Éjszaka egy gyerek leesett az emeletes ágyról.

június 28.

Átraktuk az ágyak korlátait a szabad oldalra, nehogy megint leessen valaki.
Délelőtt séta Mecseknádasdra, a német tájházba.
Délután pihenő

június 29.

12 km-es gyaloglás Márévár mellé.
Itt is hasonló körülmények, de kulturáltabb étkezés. Vacsora a Máré csárdában, táncolva vissza a táborhoz.
Jól esett a pihenő este.

június 30.

Megnéztük a Márévárat, de előtte kajabeszerzés és két könyv vásárlása Magyaregregyen.
Délután 9 km-es séta a Csurgó-forráshoz.

július 1.

Utazás Pécsre. Egy kollégiumban laktunk, végre mindennel jól ellátva.
Délután városnézés.

július 2.

Állatkert megtekintése, felmentünk a TV-toronyba, majd gyalog vissza a városba. Közben megnéztük a Csontváry múzeumot.

július 3.

Nem érkezett meg a kőrösi busz, mondván a szervező, hogy vasárnap van. Pécsen sikerült Volán-buszt szerezni, ami végül hazahozott.

1983. július 3.